Guillaume Musso - Az írók titkos élete
Ismerkedésem Mussoval és a Park Könyvkiadó csodálatosan szép borítójú kiadásaival - röviden
Musso-t barátnőm polcán néztem ki először magamnak, majd egy általam követett vlogger polcán is rögtön szembe tűntek ezek a (számomra) csodálatosan szép borítók. Egyszerűek, nem túldíszítettek és imádom őket!
A fülszöveg érdekes történetet festett lelki szemeim elé, és amit Musso kihozott belőle, az nagyon is tetszett! Mindig vonzottak az írókról fikcionált történetek, ahogy a rejtélyek is.
Ritkán olvasok mostanság krimiket - pedig régebben szinte csak azokat olvastam -, sokszor elfelejtem, mennyire ki tud ragadni a mindennapok problémáiból, mennyire ki tud kapcsolni, mert ugye azért egy jó krimi gondolkodásra késztet...
Rafa karaktere szimpatikus volt, lelkes, okos, tettrekész és bátor. Nagyon sajnáltam őt.
Rafa karaktere szimpatikus volt, lelkes, okos, tettrekész és bátor. Nagyon sajnáltam őt.
Matilde-ot sehogy sem tudtam megkedvelni, hiába értettem meg az indítékait, valami végig gátolt abban, hogy az ő fejével gondolkozzak, és őszintén megmondva nem is akartam annyira fejébe látni. Nathan karaktere viszont valahogy magához vonzott, nagyon megszerettem, bár az okát nem tudnám megmondani.
Izgalmas alapötlet, jól összerakott szereplők, egy csodás helyszínen játszódó fordulatos történetben. Más nem is kell az olvasói boldogságomhoz!
Musso-t ezentúl a polcomon AKAROM látni!
Musso-t ezentúl a polcomon AKAROM látni!
(Kép forrása: moly.hu)
