A kötetre Lang Tünde véleménye miatt figyeltem fel, a fülszöveg pedig egy érdekes és szórakoztató, nem mindennapi történetet ígért - és abszolút nem csalódtam, pontosan azt kaptam, amit vártam tőle!

Fülszöveg

 Félelem és reszketés járja át az alföldi tanyavilágot, a hatóságok tehetetlenek – ahol csak felbukkan Rózsa Sándor és bandája, ott rögvest egekbe szökik az eltulajdonított jószágok és lepuffantott pandúrok száma. Ám a legendás haramiavezér és önjelölt pusztai igazságosztó kezd belefásulni a betyáréletbe, és titkon már arról ábrándozik, hogy mundért öltve a becsület újtára lép. Ennek eléréséhez szó szerint még a lelkét is hajlandó eladni, és az ördögi paktumnak hála a Kegyelmes Paraszt végül bebocsátást nyer Kossuth Lajos táborába. Hamar kiderül azonban, hogy nem rablóból lesz a legjobb szabadságharcos…

Cserna-Szabó András betyárkönyve féktelen fantáziával és fekete humorral dolgozza fel Rózsa Sándor máig eleven mítoszát. Népmesei elemekkel színesített vadkeleti kalandok, véres leszámolások és szaftos gasztronómiai kitérők – a Sömmi.-ben minden benne van, ami egy pokolian szórakoztató áltörténelmi regényhez kell.

(...) jegyezd meg, Veszelka fiam, hogy aki variál, az reá babrál, különben sem kell folyton okoskodni, mert az élet értelmét egy szóban öszve lehet foglalni: „sömmi”.

A regény egy drámai elemekkel, némi misztikummal és fausti érzülettel fűszerezett alternatív történelmi eastern; melyben Rózsa Sándor egykori jobbkeze, Veszelka Imre narrálja el a betyárkirály és saját maga életének fontosabb eseményeit, betyárrá válásuk miértjeit és születésük nem mindennapi momentumait. A kötetben szerepet kapnak még olyan valós vagy vélt hiedelmek és babonák, mint a burokban születés védő ereje vagy épp a magzatujj talizmánként való szerepe; de feltűnnek a színen létező történelmi személyek (úgy, mint Kossuth, Damjanich vagy épp Görgey), valamint megtörtént vagy épp fiktív események is (szabadságharc, lagerdorfi csata, szerződés az ördöggel); de megtudhatjuk azt is, miért Jókai az a bizonyos bableves, hogyan lehet kétszer meghalni, milyen borközi állapotban a baszdüh, hogyan kell lekvárt főzni vagy éppen köpülni, és miért kifizetődő látó vak koldusnak lenni - mindezt pedig a választékos megfogalmazás, a humor, a nyelvi fordulatok és az ízes szögedi beszéd teszik igazán különlegessé és élvezetessé az olvasó számára!

Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy nem egy szokványos és széplelkűeknek való olvasmány, ráadásul erősen 18+ a parázna jelenetek és a kegyetlenkedések miatt; mindazonáltal én bátran ajánlom minden olyan olvasónak, aki nyitott egy nyersebb stílusban megírt, szókimondó és időnként vulgáris szövegkörnyezetbe ágyazott, barokk körmondatokkal teli írásmódra, mely nem mellőzi a korhű nyelvezetet, és a betyárvilág romanticizálása nélkül egy teljesen más képet mutat be az alföldi zsiványokról, mint amilyenről nagyrészt eddig hallhattunk vagy olvashattunk...

- Mindönki sömmiből lött, és sömmivé is lösz, hiába a sok agyalás, érözés, gürcölés mög kajtatás egy életön át, hiába a tisztösség, hiába a gazembörség, mindön hiába, nem marad abbúl sömmi az égvilágon, még picsafüst se! A halál elsöpör, és mesemondás idő múlva már a nevödet se tudják - (...)

Hát, ez nem volt "Sömmi."!
Első könyvem volt a szerzőtől, de garantáltan nem az utolsó!
4,5/5

Sásdi Tamás véleményét a kötetről a Könyv-történeten olvashatjátok!