A könyvről sok pozitív értékelést olvastam, ez a kiadás pedig egyszerűen gyönyörűre sikeredett, így nem volt kérdéses, hogy a polcomon akarom tudni!

Első novellás kötetem Kingtől, nagyon kíváncsi voltam, kis terjedelemben milyen művek kerülnek ki a kezei közül. Az Emelkedést ugyan már olvastam terjedelme miatt én novellának sorolom be és ha nem is maradéktalanul, de tetszett - viszont érdekelt, milyen egy igazi King-novellagyűjtemény!

A kötetben 18 novellát olvashatunk, amik között akadnak természetfeletti és non-fiction történetek is. Sok esetben az emberi téboly és saját belső félelmeink a sztorik alapjai és bevallom, nekem ezektől borsódzott a hátam leginkább. A novellák eltérő majré-faktorral rendelkeznek - volt, ami inkább elgondolkoztatott és volt, ami beparáztatott vagy éppen elborzasztott.

A Kingtől megszokott részletesebb bemutatás és karakterfelépítés ezekből a rövid történetekből sem hiányzik - pár röpke mondattal is képes szereplői igazi jellemét megmutatni. Ahol hiányérzetem támadt, ott inkább a cselekmény hiányosságai voltak a jellemzőek.

A Jerusalem's Lot és a Még egyet útravalónak c. novellák visszarepítettek kicsit a Borzalmak városába, ami az egyik abszolút kedvencem Kingtől! Mindkét történet máshogy, de maradéktalanul hozta a regény hangulatát, amit annyira szerettem.

Az Éjszakai műszakban a világ minden kincséért sem dolgoznék! Az írásról c. regényében említi, hogy az egyik saját éjszakás munkahelye adta neki az alapötletet a sztorihoz - tetszett, amit kihozott belőle.

Az Éjszakai hullámverés egy influenzáról szól, mely világjárvánnyá nőtte ki magát és lassan elpusztítja az emberiséget. Az alapsztori tetszik (most pedig még aktuális is), de ez a történet nagyon nem volt kerek számomra. Itt valahogy sem a karaktereket, sem magát a történetet nem éreztem kellően kidolgozottnak - kár érte...

Az emberi faj kipusztult, de nem az atomfegyverek, a biológiai hadviselés, a környezetszennyezés vagy valami hasonló nagyságrendű dolog miatt. Csak az influenza volt.

A fűnyíróembert inkább horrorparódiának éreztem - hiába a véres jelenetek, eléggé abszurdra sikeredett.

A Leszoktató Rt. kegyetlen volt, reméljük a Mester nem így szokott le semmilyen káros szenvedélyről!

Kedvenceim: A mángorló, a Néha visszatérnek és az Indián tél Puhaléptű Jack legendájával

A Csatatérben nagyon bántotta a szememet az a FRANCOKAT...

4,5/5