Recenzió: Jilly Cooper - Emily

Nemrég jelent meg a Jaffa kiadó gondozásában Jilly Cooper - Emily c. regénye, mely egy nem mindennapos, de annál valóságosabb szerelem és házasság történetét mutatja be. Még nem olvastam az írónőtől, de Anikó posztja és a gyönyörű borító abszolút felkeltette az érdeklődésem, a fülszöveg elolvasása után pedig ment is a könyv a TBR és kívánságlistámra!

A regény 1975-ben jelent meg először, bár az alapja a szerző előszava szerint már 1969-ben megszületett folytatásos elbeszélésként Circles címmel, amit később Cooper teljesen átdolgozott. Az Emily sokkal több, mint amire az olvasó a fülszöveg alapján számít - egy érzelmekkel, drámákkal és titkokkal teli történet, amiben semmi sem úgy alakul, mint ahogyan azt mi várnánk...

emily.jpg

Fülszöveg

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Emilynek, ​a bájos londoni társaságbeli lánynak tulajdonképpen esze ágában sem lett volna buliba menni. Elvégre megígérte a vőlegényének, az ígéretes karrier előtt álló, ifjú parlamenti képviselőnek, hogy egyszer s mindenkorra felhagy a vad partizással. Valahogy mégis ott találja magát mélyen dekoltált koktélruhában a barátnője bulijában, ahol első pillantásra beleszeret a legszívdöglesztőbb vendégbe, az ellenállhatatlanul vonzó skót festőművészbe, Roryba.
Mire Emily észbe kap, máris Rory ágyában, majd az anyakönyvvezető előtt találja magát, majd hamarosan megérkeznek a távoli skót szigetre, ahol a férfi felmenőinek kastélya áll. Emily mindent megtesz azért, hogy példás feleség legyen, de nincs könnyű dolga, mert az életükben sorra bukkannak fel Rory múltjának szereplői. Különc és örökifjú édesanyja, Coco. Első szerelme, a gyönyörű, vörös hajú Marina. Gyerekkori ellenlábasa, a karizmatikus, lobbanékony orvos, Finn.
Emily igyekszik beilleszkedni új környezetébe, szeme sem rebben, ha skót kockás ruhába kell bújnia, jólnevelten viselkednie egy kísértetjárta kastélyban rendezett estélyen, vagy átlátszó hálóingben rózsát szednie egy ismeretlen kertjében. Rory azonban egyre szeszélyesebben viselkedik, az érzelmi hullámvasútra került Emily pedig egy nap alkalmatlan pillanatban érkezik haza, és olyasminek lesz szemtanúja, amit nem az ő szemének szántak.
Meg lehet vajon menteni egy házasságot, amely feltartóztathatatlanul rohan a szakadék felé? Mennyit bír ki egy szerelem? És létezik-e második esély? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Jilly Cooper hamisítatlanul romantikus regénye.

A korunk Jane Austenjeként emlegetett Jilly Cooper brit újságíró, regényíró és médiasztár. Számtalan bestsellerré vált regénye közül jó néhány magyarul is megjelent, köztük a Lovasok, a Riválisok, a Póló, A férjszelídítő, az Appassionata, a Csapó! és a Pandora. Férjével az angliai Gloucestershire-ben él. 2004-ben a királynő születésnapja alkalmából lovaggá ütötték.

 […] Oscar Wilde-hoz hasonlóan mindig mindennek ellen tudtam állni, kivéve a kísértést.

Az alapsztori iránya már az elején erősen meglepett, amikor is Emily minden logikus tettnek pont az ellenkezőjét lépi meg, ezzel nem kicsit összezavarva és feldühítve engem - mígnem a karaktereket fokozatosan megismerve és az eseményeket követve rá nem jöttem, hogy ezek dirketbe elferdített gondolatok és cselekmény, amihez Cooper tökéletes szereplőket rakott össze és ismertetett meg velünk. A megjelenő sztereotípiák, az elvárásoknak való megfelelési kényszer és a beskatulyázás kissé felnagyítva tükrözik a mai valóságot, még ha ezt elsőre valaki extrémnek is tartja. Az ember esendő és a realitás talaján maradva is láthatjuk, hogy ami körbevesz minket, az sok esetben nagyon nem az, mint ahogy az embereknek viselkedniük és élniük kellene manapság... Persze, talán nem ennyire nagy mértékű még napjainkban sem a társadalom "züllöttsége", de a világot elnézve és főként azt, hogy eredetileg az Emily öt évtizeddel ezelőtt született, én abszolút hajlok arra, hogy nem sok minden választ el minket karikatúrába illő szereplőink viselkedésétől és tulajdonságaitól...

Emily egy hihetetlenül felelőtlen, logikátlan, naiv és butácska nő, akit az egész köteten keresztül kizárólag jól megcsapkodni volt kedvem, miközben a többi karakter is nagyjából hasonló érzéseket váltott ki belőlem. Rory egy arrogáns, meggondolatlan, hazug, agresszív és elkényeztetett majom; Finn egy orvos létére agyatlan, önző, jellemgyenge papucs; Marina pedig egy törtető, elfuserált, szenteskedő liba, akit nem megsajnálni, hanem jól megtaposni lett volna kedvem, miközben mindegyikükben felfedezni véltem, hogy az a görbetükör, amit elénk tartanak, nem is annyira görbe...

A karakterek a hibáik felnagyításával együtt is valósághűek, a cselekmény halad és sok esetben drámai, a történetvezetés logikus, a titkok mögött pedig mindig valamilyen nem várt fordulatra vagy épp megbotránkoztató eseményre deríthetünk fényt. A leírások gyönyörűek, a kötetet olvasva én is Irasa-n jártam szereplőinkkel, miközben egyik sorscsapás érte a másikat, mindig történt valami, a végére pedig egy igazi tragikomédiába illő befejezést is kaphattunk!

 Elhúzódó, sötét időszakait szeretetkitörések váratlan tűzijátéka követte, majd szórakozottsági rohamok, amikor órákon át mozdulatlanul ült, a napfény játékát bámulva az ablakunk előtti platánfákon.

A regényt idegesítő szereplőink még idegesítőbb tettei ellenére - vagy pont ezért -, egyszerűen nem bírtam letenni! Az írásmód és az írói stílus elképesztően berántott, a történet olvastatta magát és egyszer csak azt vettem észre, hogy elfogytak a lapok, pedig még olvastam volna, lapoztam volna még tovább...

Biztosan olvasok még Jilly Coopertől, mert az Emily rettenetesen feldühített és kiakasztott, miközben teljesen magába is szippantott - erre pedig csak nagyon kevés történet képes...

Köszönöm itt is a Jaffa kiadónak a bizalmat és a recenziós kötetet!
4,5/5

A kötetet keressétek a Jaffa Kiadó webshopjában vagy a Jaffa Könyvesboltjában!