Recenzió: Bauer Barbara - Az átutazó
Találkozások 2. - ismét egy személyesebb vélemény...
2023-ban jelent meg a Jaffa kiadó gondozásában Bauer Barbara: Találkozások c. kisregény-sorozatának második kötete, Az átutazó, ami Az idegen után tovább visz minket egy újabb spirituális állomásra, melynek középpontjában most a halál, a gyász és a gyászfeldolgozás áll.
Ez a történet még jobban közel került hozzám, mint az előző - személyes érintettségem miatt pedig még inkább magaménak éreztem, miközben összetört és szétszedett, hogy összerakjon és gyógyítson...
Köszönöm szépen a Jaffa kiadónak itt is, hogy megtiszteltek bizalmukkal és elküldték nekem a köteteket!
Fülszöveg
Születés és halál. A kezdet és a vég. Valóban e két pont között élünk? Vagy éppen ezt írja át egy különös találkozás?
Élet. Két állomás – a születés, amikor a világ készen áll a változásra, amit létezésünkkel magunkkal hozunk, és a halál utolsó sóhaja – közötti pillanatok sora.
Az átutazó mesélője, aki az emlékei között bolyong, válaszokat akar. Miért? Miért akkor, miért úgy, miért őt? Választ akar a kérdésekre, noha tudja, hogy az egyetlen, aki meg tudná felelni őket, már nem teheti, hiszen halott. Így a maga mögött hagyott életben keresi a válaszokat.
Új és új kérdések között őrlődik, amelyeket a távolodó idő diktál. Meg akarja változtatni a megváltoztathatatlant. Le akarja győzni, el akarja üldözni, meg akarja ölni… a halált. Az átutazót. Aki jön, megkeseríti a mindennapokat, majd távozik, elragadva, ami kell neki, és onnantól az élet része lesz. Ott van minden fotón, ünnepnapon, régi bútorok között, az utcán, a temetőben, egykori facsemetékben, kopott emlékekben, lezárt és nyitva maradt történetekben, hangokban, ízekben… a zsigerekben. Éjszaka. És nappal. Két mosoly között. Elsírt és elfojtott könnyek között. De sosem fedi fel magát igazán.
Mígnem eljön egy váratlan pillanat. Egy különös beszélgetés kezdete.
BAUER BARBARA négykötetes kisregénysorozata négy különleges találkozásról szól. A szerző misztikus belső utazásra hívja az olvasóit, akik eddig főként hétköznapi családok generációkon átívelő történeteit szokhatták meg tőle.
A TALÁLKOZÁSOK kötetei:
Az idegen – Az átutazó – A jövevény – A barát
Elvette, ami az övé. Elvette az élet utolsó pillanatát, és ment is tovább, vitte magával, és ott maradt utána a feldolgozhatatlan űr.
Az első gondolatom olvasás közben az volt, hogy erre a történetre az elmúlt közel 6 év során hihetetlenül nagy szükségem lett volna! Édesapám lassan 6 éve veszítettük el, ezt a veszteséget pedig a mai napig nem sikerült felfognom és feldolgoznom, és valószínűleg teljesen soha nem is fogom... Ő volt az én hősöm, a támaszom, egy életerős és csupaszív Édesapa, aki mindent és bármit megtett értem és értünk...
Narrátorunkkal együtt sírtam, haragudtam, vádoltam és veszekedtem a Halállal, miközben az általa felevenített emlékek hatására magam is emlékeztem, kérdéseivel és félelmeivel én is hadakoztam, gondolataival teljes mértékben azonosultam. Gyógyír volt számomra, egy spirituális csoda, mely a szívemig hatolt, megérintett és könnyeket csalt a szemembe, ugyanakkor jólesett a lelkemnek és jót tett a szívemnek.
Szerintem mindannyian átéltük már a veszteséget, a gyászt, ezáltal könnyen átérezzük narrátorunk fájdalmát; mind éreztük már magunkat darabokra szakadva, vádoltuk a halált, felelősségre vontuk, hibáztattuk, temérdek kérdéssel támadtuk, miközben a bennünk támadt űrt igyekeztünk kitölteni bármivel, amitől ismét egésznek éreztük magunkat...
Érzések, emlékek, könnyek és fájdalmak egy szeretettel és spiritualitással átitatott történetben, mely kérdéseket ébreszt bennünk, elmélkedésre késztet és átsegíthet bennünket életünk egyik legnagyobb veszteségén, a gyászon. Témája ellenére sok örömteli percet is okozott, felevenített számos boldog pillanatot és önfeledt érzést, mely jóleső nosztalgiával töltött el olvasás közben.
… És még valamit megmutatott: a saját életemen kívül mindenki másét csak elfogadhatom. Toporzékolhatok, sírhatok, ítélkezhetek, kritizálhatok vagy odébb állhatok, de élni és megírni csak a sajátomat tudom.
Kellő nyitottsággal a Találkozások második kötete is egy lelkileg sokat adó, hihetetlen érzelmeket kiváltó, csodálatos utazás lehet számunkra - amit én szívből ajánlok Nektek!
Az átutazó mindenképpen egy olyan kötet, amit még biztosan sokszor a kezembe veszek, ha rám tör a fájdalom, a hiány, vagy csak emlékezni szeretnék...
Köszönöm az írónőnek, hogy megírta ezt a történetet - egy igazi csodát alkotott számomra!
Szerintem megtaláltam 2024. LegLegLegjét!
Olvassátok!
5/5
A kötetet keressétek a Jaffa kiadó webshopjában vagy a Jaffa Könyvesboltjában!
Az idegenről írt véleményem itt olvashatjátok!