Tavaly jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában Mörk Leonóra: Cukrászbolt a narancsfához c. kötete, mely természetesen azonnal a kívánságlistámra is került - a 96. ÜKH-en pedig le is csaptam egy példányra és rögtön dedikáltattam is az írónővel!

Fülszöveg

 1664 ​decemberében üstökös tűnik fel az égen Amszterdam fölött. Az emberek riadtan találgatják, mit jövendöl: balszerencsét hoz-e, vagy azt ígéri, hogy a pestisjárvány sújtotta város lakóinak sorsa végre jobbra fordul.
A városháza előtt összegyűlt tömegben ámulva követi az égi jel útját Maaike, a tésztaműves lány is, aki egy fájdalmas csalódás után talált új otthonra a nagynénje házában. Kis boltjuk, A narancsfához címzett csemegesütöde egyaránt menedéket kínál a tél hidege és a szív fájdalmai ellen.
Miközben a város Szent Miklós ünnepére készül, és a levegőt betölti a spekulatius keksz fűszeres illata, új vásárló tűnik fel a cukrászboltban. Hendrik éveken át a Kelet-Indiai Társaság hajóorvosaként járta a világot Ázsiától Amerikáig, de egy súlyos betegség és egy váratlan örökség miatt úgy döntött, Amszterdamban kezd új életet. Először csak gyerekkora ízeit keresve nyit be a narancsfa jele alatti üzletbe, ám amikor egy előkelő páciense megbízásából nyomozni kezd egy mérgezéses eset ügyében, újra kereszteződnek útjaik Maaikéval. El tudják-e feledtetni egymással a múltat? És valóban erősebb-e a szeretet a halálnál?
A kötet különlegessége, hogy a 17. századi Hollandiába vezető történetet a holland aranykor ma is elkészíthető, kedvenc süteményreceptjei egészítik ki, az almás pitétől a marcipángyümölcsön és a palacsintán át a szirupos ostyáig.

 (...) mi más a szeretet, mint a tudat, hogy bánthatnálak, de nem teszem?

Nem tudom ki hogy van vele, de én nagyon szeretem az olyan történeteket, amiket egyszerűen jól esik olvasni, amiben elmerülhetek egy hosszú nap után, amik szimplán csak simogatják a lelkemet - Mörk Leonóra regényei pedig pont ilyenek a számomra! Mindegy, hogy szomorú vagy stresszes, feszült vagy ingerlékeny, nyűgös vagy épp felspannolt vagyok; az Ő könyveiben mindig megtalálom azt a nyugalmat és békét, amire ilyenkor mindennél nagyobb szükségem van - most sem történt ez másképp...

A 17. századi Hollandiába utaztam már az írónővel a Törött tulipánok és a Szentjánosfű c. kötetei által és mindkettőt nagyon szerettem; így kíváncsian vetettem bele magam az olvasásba és keltem útra vele ismét, ezúttal Maaikéval és Hendrikkel az oldalamon...

Főszereplőink jelenét és múltját váltott szemszögekből ismerhetjük meg, ezúttal nem két idősíkon haladva, hanem visszaemlékezések által bemutatva; melyekből lassan az is körvonalazódik előttünk, hogy Maaike és Hendrik is menekülnek: a múltjuktól, az érzéseiktől és időnként önmaguktól... 

Korhű utalások és történelmi kitekintések révén felfedezhetjük a holland aranykort, magunkévá tehetjük az amszterdami életérzést, áthajózhatunk tengeren és óceánon, átvészelhetjük a nagy pestisjárványt és túlélhetjük a sárgalázat, betekintést nyerhetünk egy frízföldi szekta mindennapjaiba és titkaiba, felismerhetjük a gyilkos sisakvirágot, keverhetünk pitetésztát és orvosságot, belekóstolhatunk az első igazi kávénkba és néhány tradicionális édességbe...

Váratlanul érte az egyszerre félelmetes és túl boldog felismerés, hogy tegnap még tudott volna a lány nélkül élni. Ma már nem.

A Cukrászbolt a narancsfához egy gyönyörűen megírt romantikus történet, amit átitat a spekulatius, a fahéj, a szegfűszeg, a kávé és a fűszerek illata; a frissen kisült sütemények íze; az ünnep és a szeretet érzése; az újrakezdés bizonyossága - mi pedig legszívesebben azonnal útrakelnénk és megkeresnénk ezt a Nes utcai, narancsfához címzett sütödét...

A végén lévő recepteket mindenképpen ki fogom próbálni!
Kedvenc lett!
5/5

Sásdi Tamás véleményét a kötetről a Könyv-történeten olvashatjátok!