Letettem a könyvet, amit gyakorlatilag egyszuszra olvastam el, és csak nézek ki a fejemből! Mi a franc volt ez - kérdezem- basszus, ez az én érzékeny lelkemnek nagyon durva volt, mégsem tudtam letenni, olvastam a konyhában, főzés közben, szobában, wc-ben, fürdőben csak azért nem, mert zuhany van. Hát Ákos kemény témát választott, és nem szépített, keményen, egyenesen megírta. Néhol nagyon durva volt, mégsem tudtam letenni. A cigányok és fehérek közti ellentétet boncolgatja, két fiatal eltűnésén keresztül. Vártam, hogy beletesz valamit, ami oldja a feszültséget, enyhít a lelki nyomást, de nem,ettől függetlenül ki nem adtam a kezemből. Egyenlőre nem térek észhez, mert a vége azért keményen fejbevágott. A helyszíneken éltem hosszú évekig, Barcs, Szigetvár, Kaposvár, Dombóvár, Pécs....  keményen elgondolkodtat a történet, vajon történtek hasonló dolgok? Bakker itt a közelemben? Mennyi a fikció, mennyi a valóság, félelmetes......azt hiszem lesz min agyalnom, főleg ahogy végződött a könyv. Szerdán jön Szelle Ákos Dombóvárra, ezek után kíváncsisággal vegyes izgalommal várom hogy is született ez a könyv, és mit mond róla maga az író! Az önbíráskodás sosem vezet jóra, ez itt is bebizonyosodott. Köszönöm hogy olvashattam, hihetetlenül izgalmas és elgondolkodtató írás!!