Októberi beszerzéseim!! Egyik szebb mint a másik!!!

Októberben 9 új polclakó költözött hozzám és ugyan a könyvstopom még mindig tart(ana), mentségemre szóljon, hogy névnapom volt :)

A Csipkerózsikákat molyon vásároltam még október elején  - mert nem telhet el hónap, hogy legalább egy Kinget be ne szerezzek. A terveim között ugyan több kötet szerepelt, de hát nem mindig alakulnak úgy a dolgok, ahogy azt mi szeretnénk. Viszont lassan, de biztosan gyarapszik a King-gyűjteményem!
A borító élőben valami eszméletlen gyönyörű, teljesen oda vagyok érte! Még nem olvastam, de idén mindenképpen sort szeretnék rá keríteni.

A Lázár evangéliumát barátnőmtől kaptam névnapomra. Mióta ő elolvasta és véleményezte a kívánságlistámon csücsült, így hihetetlenül boldoggá tett vele. Nagyon szerettem olvasni, és reménykedek egy folytatásban... Az értékelésem róla itt olvashatjátok! 

Már évek óta meglepem magam valami számomra különlegesebb könyvvel a névnapomon és a szülinapomon. Az idei évben a választásom egy dedikált Mike Menders csomagra esett. Barátnőm felkereste Miklóst, hogy ha már a Könyvhéten ez személyesen nem sikerült (ahogy eredetileg terveztük), akkor legalább így "távdedikálva" a polcunkon tudhassuk az eddig papírformátumban megjelent köteteit: a Krisztint, a Macsóbőrbent és a Házinyuszit. Miklós örömmel teljesítette ezen vágyunkat, így magunkénak tudhatjuk végre a személyre szólóan és sikamlósan dedikált műveit! Ráadásul még a könyvekhez passzoló könyvjelzők és egy Házinyuszis füzetecske is lapult a csomagban! Imádom minden darabját!
A Krisztint februárban, a Macsóbőrbent még tavaly olvastam, a Házinyuszit pedig tegnap fejeztem be - mindhárom kötetet nagyon szerettem -, a Hangulatkeringő első részéről írt véleményem itt olvashatjátok!

Az Aludj csak, kicsim! és a Hatalmas kis hazugságok a Coop-ban ugrott a kosaramba - a két könyv nem került 2.000 ft-ba. Még egyik könyvet sem sikerült elolvasnom, de a Moriarty könyv is az idei terveim között szerepel. A Hammarby első részét olvastam és nagyon tetszett, így mindenképpen folytatni fogom a sorozatot, de előbb a második részt kell beszereznem - amire nem tudom mikor kerítek sort.

A Macskaszemet és az Egy párizsi apartmant a Líránál rendeltem elő pár hónapja.
Atwoodtól még nem olvastam eddig, de nagyon jó értékeléseket láttam a könyveiről, így bízom benne, hogy tetszeni fog - szintén az idei olvasási tervemben szerepel a mielőbbi olvasása.
Musso-tól eddig csak Az írók titkos életét olvastam, de az annyira tetszett, hogy muszáj volt beszereznem az első saját Musso-t a polcomra! A könyvet ma kezdtem, bízom benne, hogy ez a történet is magával fog ragadni. Ezek a letisztult Park kiadós egységes kiadások pedig nagyon tetszenek - van még pár kötet a kívánságlistámon az írótól, remélem mielőbb magaménak tudhatom majd őket!

Nagyon vártam Leiner Laura könyvét, mert nagyon szeretem az írásait, bár van olyan könyve amit még nem olvastam. Az IOK első sorozatát szerettem, kívéve a gyászról szoló részeket, azt sem azért mert benne volt, hanem azért mert túlírtnak, soknak éreztem.Kíváncsian vártam, ebben a sorozatában tud e újat mutatni.  Nekem kicsit csalódás volt.Az írónő fejlődött, ez látszik az írásán is, de úgy éreztem mintha több bőrt akarna lehúzni egy témáról. A poénok gyakorlatilag ugyanazok, na jó, azért voltak újak is, sokszor jókat röhögtem! A szereplők szerethetők, talán jobbak is mint az előző IOV sorozatnál, kidolgozottabbnak éreztem őket, és közelebb is kerültek a szívemhez. Kocsis igazgató érdekes szempont alapján válogatta össze a csapatot, mind a négy diák ki van közösítve, nincsenek barátaik. Érdekes csapat sikeredett, kíváncsi is voltam mi kerekedik ki ebből. Sára csapatban táncolt, mígnem történt egy baleset ami miatt mindenki elfordult tőle.Rajmund egy balhés srác, aki mindenféle csínyeket követ el mindenki bosszantására, több igazgatói figyelmeztetést is kapott már. Dominik egy verekedés miatt kapott igazgatói figyelmeztetést, Ő is aktívan részt vesz a versenyen, de az első részben kevés szerephez jut.Vivien, ő igazából csak szép, nem követett el semmit, illetve, előző nyáron rosszkor volt rossz helyen ,és rossz társaságban. Nagyon tetszett az összetartásuk, kialakuló barátságuk, ahogyan kezelték a negatív kritikákat, amiket kapnak iskolatársaiktól. Fogják egymás kezét, bátorítják egymást. Hatalmas alak az őket kísérő tanár is. Nagyon tetszett ahogy szépen, lassan ő is a csapat tagjává válik! Összességében nem volt rossz a könyv, hatalmas a mondanivalója, engem csak az zavart, hogy mindezt fele oldalszámmal is meg lehetett volna írni, sok volt benne a leírás, amit túlmagyarázott az írónő. A feladatokat nagyon élveztem, együtt ízgultam a versenyzőkkel, nagyon várom a következő részét is!

Hank-et Krisztin és a Macsó társaságában sikerült beszereznem közvetlenül Miklóstól - amit itt is nagyon köszönök neki - a dedikálásokat pedig imádom!
Egy szuszra olvasós volt - 24 órán belül "fel is faltam" ezt a majdnem 400 oldalas kötetet!

Krisztint és Macsónk történeteit már volt szerencsém olvasni, így nem volt kérdés, hogy Hank történetét is meg kellett ismernem. Miklós stílusát, írásmódját nagyon szeretem, így ez a kötet sem okozott csalódást!

Az alapsztori a munkahelyi összegabalyodásról nem egyedülálló, sőt tucatszám akadnak könyvek a témában, de ha egy történet jól van megírva, mindig kapok valami pluszt ezekben a kötetekben - és ez Miklós írásainál számomra hatványozottan így van! Egyszerűen beszippant ahogy ír és nem tudom letenni a könyveit!

Az író szereplői mindig jelentős karakterfejlődésen mennek át a történeteiben, amit én nagyon szeretek és tudom, hogy a Házinyuszi még csak felvezetése a dolgoknak, de ha itt és most kellene őket minősítenem e kötet alapján, hát... Inkább kivárom a végét a végérvényes ítélettel, addig nem állok neki a sírásásnak...

Hank karaktere szinte folyamatosan irritált. Szexmániás keménycsávóból fél másodperc alatt volt képes pincsivé változni, ami nekem még a farokvezette agyával is sok esetben hihetetlennek tűnt - legalábbis az én fejembe ezek a megnyilvánulások és meghunyászkodások sehogy sem fértek bele. A perverziói számomra soknak tűntek, ahogy a "keljfeljancsi" is némely esetben; de persze nem lévén férfi agyam, a hitelességét nem cáfolhatom meg. A démonozásaitól viszont tikkelt a szemem rendesen - fele ennyi is sok lett volna számomra. A vége után kíváncsian várom, vajon mit lép ez a (jelenleg) nagy rakás szerencsétlenség...

Misty egy semmitérő, egomán, "hangulatkeringő" dög. Kihasználja, rángatja és alázza ezt az istenbarma szerencsecsomagot, ahogy épp kedve tartja. A világ nyolcadik csodája lesz, ha megkedvelem valaha is... 

A swinger ötlete nagyon tetszett, de a BDSM kicsit sok volt számomra ebben a történetben - alapesetben nincs bajom ezekkel a jelenetekkel, de valahogy itt sokalltam. Az elmúlt kb. fél évben ugyan a temérdek erotikával fűszerezett könyvek miatt még a két mondatnyi erotikától is viszolyogtam, ez a kötet úgy tűnik, végre kikúrált ebből az undorból.

Mindent egybevéve karaktereink negativitásai sem tudtak eltántorítani attól, hogy faljam a sorokat és szeressem ezt a könyvet. Egyszerűen jó volt olvasni és megfeledkezni a külvilágról!

Alig várom a következő kötetet, az események alakulását és hogy Miklós mit hoz ki két ilyen elfuserált idiótából!

A borító visszafogott és elegáns, Miklós ismét nagyot alkotott - egyszerűen imádom!

4,5/5

Nyughatatlan! Valóban nem nyugodtam míg a könyv a bírtokomba nem került!Urbánszki_t már többen, többször ajánlották, hogy olvassam, mert az mellett hogy jól ír, humora is van. Sajnos eddig nem tudtam sort keríteni rá, de ahogy megláttam ezt a könyvet, tudtam ez a csoda kell nekem, én ezt olvasni akarom! Kerülgettem, osztottam, szoroztam, a végén büszke tulajdonosává váltam!Nagy boldogan vittem haza, hamarost el is kezdtem olvasni, talán kiszippant az olvasási válságomból.Mostanában nagyon kedvelem a történelmi regényírók ifjúsági könyveit, ugymint Bíró Szabolcs: Az elveszett csillag, Trux Béla:A torony titka, mindkettő nagy kedvenc, így nagy reményeket fűztem A nyughatatlanhoz is. Ééééés, beváltotta a belé vetett bizalmat!! Én annyira élveztem! A borító nagyon tetszik, mint a Főnix kiadó borítójai, ez is gyönyörű lett! Az elején rögtön magába szippantott a könyv, igazságtalannak éreztem ahogy Bendegúzzal bántak a szülei, testvérei. Nagyon jókat vigyorogtam Bendegúz viselkedésén. Igazi zsivány. Lusta, kevés munkával akar sokat keresni. Megelégeli ahogy bánnak vele ,és útrakel. Rájön, milyen nagy hasznát veszi az otthon tanultaknak. Nem egyszerű, és egyenes az út Budára, de Bendegúz igaz lusta, de nem elveszett. Találkozik Büdivel. Hát én onnantól kész voltam, a szócsatáik, a kalandjaik, hát , végem volt, többször le kellett tennem, mert annyira nevettem! Szerintem ezután mást is fogok olvasni az írótól, mert ezzel a könyvvel kilóra megvett! Imádtam!! Köszönöm, hogy olvashattam!!!!

A könyv iránt barátnőm keltette fel az érdeklődésem, majd névnapomra meg is ajándékozott vele - itt is nagyon köszönöm Erám, hogy a polcomon tudhatom ezt a gyönyörűséges kötetet!!

A történelem új keletű érdeklődés nálam, a zombikkal sosem jöttem ki rosszul. A bibliai eredetű zsoltárok, párbeszédek és egyebek ihlette történeteket pedig, ha jól vannak megírva és nem megtéríteni akarnak, hanem valami mást hoznak ki belőle, nagyon szeretem. A Bibliát nem olvastam még, de a Lázár feltámasztása és ahhoz hasonló "hitregék" miatt úgy érzem, talán mégis bele kellene kezdenem egyszer...

Az alapsztori, az összegyúrt fent említett elemekkel nagyon tetszett, ahogy az írásmód is. Szabolcs nagyon jól ír és bár a bevezető részek nem pörögnek, sőt elég lassú folyásúak, mégsem volt sem unalmas, sem vontatott a történetvezetés.

A XIV. századi Magyarország nagyon tetszett, szeretem a királyok és lovagok korát, az Anjouk pedig mindig piszkálták a fantáziám. Az elgondolás pedig, hogy pestis helyett zombi-kór - imádtam!

A karakterek jól felépítettek voltak és folyamatosan, vészesen fogytak - ezért most nem emelek ki senkit túl részletesen.

Lajos király elég vegyes érzelmeket váltott ki belőlem, de persze az általam jellemhibának vélt ballépései ifjú korának és az ez idő alatt átélt viszonylag kemény életnek is betudható - a Nápolyban majd Magyarországon átélt borzalmak nélkül sem volt egyszerű egy uralkodó élete a királyok korában...

István herceget nagyon megkedveltem, fiatal kora és nem királyi életre való nevelése ellenére is egy bátor, az emberekért harcolni akaró, erős karakter.

Apám ​nagy uralkodó volt: felült a szent királyok trónusára, és repedező örökségükből erős birodalmat épített. S rám miféle sors vár? Én láthatom mindezt elevenen szétrohadni…

Bátor Szilárd, a Lackfiak, Toldi Miklós, Holló és Szolnoki is szimpatikus szereplők voltak és persze volt köztük, akiről már olvastam is valamikor régen, jó volt róluk olvasni. Máriáról olvastam volna kicsit többet, Erzsébet királyné viszont semleges maradt számomra.

A vége eléggé függővégesre sikerült, ami engem személy szerint zavar és nagyon áhítozok egy folytatásért, de így is egy nagyon jól megírt történetet kaptam. 

Első könyvem az írótól, de biztosan nem az utolsó!

4,5/5

Ismét egy elég megosztó SK kötet akadt a kezembe - de nekem nagyon tetszett!

Az alapsztori a titkos Intézetről, a gyermekek elrablásáról és paraképességeik felhasználásáról nem egyedi - max. a kivitelezés, ahogy alkalmazzák a kvalitásaikat -, mégis egy izgalmas és letehetetlen könyv született belőle. King ebben a kötetben is hű önmagához: lassan indítja be a cselekményt, részletes képet kapunk szereplőinkről, aztán egyszer csak az események sűrűjében találjuk magunkat. Nos, én pont ezt szeretem a könyveiben, akár a korai művei, akár a napjainkban írtak kerülnek a kezeim közé!

Timet az elején nagyon nem tudtam hová rakni a történetben és igazából annyira meg sem fogott a személyisége. Valahogy a hirtelen ötlettől vezérelt döntéseivel nem tudtam elképzelni a cselekmény egy stabil szereplőjének, aki fontos szerepet fog játszani ebben a kötetben - mégis így lett. Ráadásul pont ez a jellemvonása az, ami hihetővé teszi számomra, hogy egyes dolgokban miért pont úgy dönt, ahogy. 

Luke-ot nagyon megkedveltem - végre egy úgy megalkotott mini-zseni, aki nem antiszociális vagy elvont, mint a könyvek/filmek többségében lenni szoktak a lángelmék. Értelmes, nincs elszállva magától, nyitott és hűséges a barátaihoz. 

A gyerekek az Intézetben jól felépítettek és nagyrészt szerethetőek voltak - mert ugye mindig akad legalább egy kölyök a közösségekben, aki nagyravágyó, sunyi és álságos.

Maureen karakterfejlődése negatív és pozitív irányban is meglepő volt számomra. Érdekes és fontos mellékszereplője az eseményeknek, a nagy fordulópontig többször is megváltozott róla a véleményem.

Az Intézet vezetősége és dolgozói szinte zéró empátiával rendelkeznek, ám annál inkább jellemző rájuk valamiféle tébolyultság, mert ezt a munkát elvégezni, ráadásul ilyen módokon... Számomra ez kissé hihetetlen volt a történetben, hogy tényleg ennyi szadista lehet egy rakatban kényszerzubbony nélkül és a zárt osztályon kívül...

A kedvencem mindenképpen Avery lett! A kis törpét egyszerűen nem lehetett nem szeretni! A szívem szakadt meg érte!

Mindent egybevetve ismét egy nagyon jól megírt történetet kaptam, tele őrülettel, kegyetlenkedéssel, szenvedéssel, szeretettel és önfeláldozással! 

A borítót pedig imádom - remekül ötvözi a könyv két fontosabb történését :)

5/5

 A könyvvel már évekkel ezelőtt szemeztem, barátnőm jóvoltából pedig már több, mint fél éve a polcomon csücsül, valahogy mégis mindig elodáztam az olvasását - egészen mostanáig.

A japán világ és kultúra, a gésák és gyönyörű kimonóik mindig is vonzottak. Évekkel ezelőtt szerettem bele Ázsiába, szinte csak koreai és japán doramákon éltem és csak koreai pop zenét voltam hajlandó hallgatni. Ezekkel ugyan mostanra felhagytam, de mindig kedves emlék visszaemlékezni ezekre a sorozatokra, hogy mennyire kikapcsoltak és kiragadtak akkori depresszívebb állapotaimból - a szerelem itt kezdődött...

Az Egy gésa emlékiratai egy érdekes, izgalmas és cselekményes történet a II. világháborús japán helyzetről és a gésák életéről. Kikapcsolt, elgondolkodtatott, beszippantott és nem eresztett! 

Szajuri-t nagyon szimpatikusnak találtam, együtt éltem át vele minden fájdalmat, bánatot, szomorúságot, meglepődést és örömet. Izgalmas volt vele végigmenni a gésa létig vezető úton, ami tele volt akadályokkal, kegyetlenkedésekkel. Viszont a vége felé... Hatalmasat csalódtam benne - értem én, hogy miért tette, de így sem tudtam sehogy felfogni, hogy tudott ilyen árulást elkövetni. Mondhat itt bárki, amit akar, nekem belefájdult a szívem ebbe a részbe...

Nobu-t a maga keménységével, hangulatingadozásaival, zárkózottságával nagyon megkedveltem. Láttam magam előtt testi hibáit is, mégsem egy "gyíkot", hanem egy igazi férfit láttam magam előtt. A távolságtartását teljes mértékben át tudtam érezni - a külseje miatti előítéletek valószínűleg ilyenné formálták -, ahogy a lépéseit is logikusnak és helyénvalónak éreztem. 

Az elnökkel nem igazán sikerült "megismerkednem". Valahogy az miatt, hogy keveset szerepelt, nem is tudott hozzám közel kerülni. Mindenesetre a végén a Nobuval kapcsolatos vallomása után azért szerzett nálam pár plusz pontot.

Hatszumomo mélységes undort és utálatot váltott ki belőlem, de azért valószínűleg az ő múltjában is akadnának csontvázak a szekrényben, ha mélyebbre ásnánk. Egy ennyire negatív és elmebajos jellem nem a semmiből alakul ki.

Nagyi és Anya egy részről a túlélésért küzdött, másrészről bizonyára akadtak volna más módszerek is egy kislány megszerzésére és igazi gésává nevelésére.

Összességében egy igazán mélyreható és hiánypótló történet volt számomra, amit nagyon élveztem olvasni és terveim szerint a filmet is meg fogom nézni a közeljövőben!

Reményeim szerint pedig találkozok még hasonló gésás történetekkel - aki tud ajánlani bármi hasonlót, azt nagyon megköszönném!

5/5

Pár óra alatt ki is olvastam ezt a csodaszép könyvet, a hatása alatt vagyok rendesen! Igaz nincs karácsony, de ez a kis boldogsághormon most nagyon jólesett! Barátság, szeretet, önzetlenség, hit és egy parányi csoda mi mindenre képes, nem is gondolnánk! Imádtam, teljesen elvarázsolt és magával ragadott. Ha nem is hisszük, de mindenkiben ott van a szeretet, csak van aki jó mélyen eldúgja, nehogy meglássák, és azt higyjék, hogy esetleg gyenge! A kis Nikolást gyermekkorában ismerjük meg, történnek vele hihetetlen és csodálatos dolgok, de soha nem rendül meg a hite a jóban. Mindig támaszkodhat barátjára Villámra, aki egy rénszarvas, de csuda aranyos! Összebarátkozik a koboldokkal, akik alapvetően vidám kis lények, de történt valami......,Meg kell találnia a helyét a világban, mint ahogy mindannyiunknak.

Szeptemberi beszerzések! Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok c.könyvét lánykám lenyúlta olvasni,tetszik neki is. A kulcs a zárját c filmsorozatot láttam, mondhatom egyszuszra olvastam, nagyon tetszett, akciósak voltak a könyvek+ kedvezményt is kaptam rá, így lecsaptam rá, ráadásul anyukám is beszállt névnapi ajándékként.  A Caravallal is szemeztem egy ideje, meglepetésként Brigi barátnőm meglepett vele névnapomra, teljes lett a boldogságom!!! Benyák Zoltán könyvét képtelenség volt otthagyni, muszály volt költöznie hozzám, ha akart, ha nem, ugyanígy járt a Catwomen is. A Tyrant-ot viszont muszály volt előjegyeznem, mert az első rész elég fűggővégesre sikeredett. Október viszont már sporólósabb lesz.......asszem!!!   -Erika