A könyvet egy jó barátomtól kaptam szülinapomra, fülszöveg alapján nekem valónak érezte - és abszolút betalált, imádtam!

Az eredettörténetek, és úgy általában a tudomány vallással való szembeállítása valamiért mindig is vonzott. Mondjuk talán köze lehet ahhoz, hogy egy hithű katolikus nagymama és egy ateista apa nézetei között telt a gyermekkorom, akik mindketten a maguk igazát, hitüket vagy meggyőződésüket próbálták nekem átadni. A téma mindenesetre a mai napig érdekel és szívesen olvasok róla, vagy nézek meg egy filmet ezzel kapcsolatban.

A történet izgalmas, eseménydús és csavaros, tele megfejtésre váró talányokkal és követendő nyomokkal. A vallást és a tudományt világszinten megrengető bejelentés körül soha nem látott érdeklődés támad és találgatások végtelen sora veszi kezdetét. Mindenkit foglalkoztat a gondolat, hogy honnan jöttünk és merre tartunk, hogy mire jött rá Edmond Kirsch, a vallásellenes jövőkutató. Ám a nagy titok felfedése nem éppen úgy sikerül, ahogy azt tervezték - és kezdetét veszi egy őrült hajsza...

– A vallás kora a végéhez közelít – mondta –, és felvirrad a tudomány hajnala.

A leírások, akár a helyszíneket, akár a műalkotásokat nézzük, nagyon tetszettek - úgy éreztem, hogy én is szereplőinkkel utazok vagy éppen velük együtt csodálom ezeket az alkotásokat. Ritkán emelem ezt ki értékelésekben, mert sok esetben ezek átlagosak, de az író itt abszolút megvett magának! 
Külön kiemelendő még számomra a magyar rabbi, Köves, akivel kicsit még Budapestre is elutazhatunk - ezeket a részeket is nagyon szerettem!

(...) a Duna partján a Parlament, (...)

Edmond-ot, bár kissé ugyan fanatikus, mindenképpen egy nagyszerű tudósnak és embernek ismerhetjük meg. Ő tipikus példája annak, hogy egy múltbéli trauma nem teszi szükségszerűen tönkre egy ember életét - mozgatórugónak használja az általa elszenvedett negatív történéseket, hasznára fordítja a haragot, a dühöt, amit érez és ez végnélküli kitartást és erőt ad neki céljai, álmai eléréséhez.
Ambra és Robert karaktereit nagyon megkedveltem a közös nyomozás során, jól kiegészítették egymást és ügyesen rakták össze a mozaikdarabkákat, amelyek felfedték a nagy titkot. Tökéletes főszereplői a könyvnek - okosak, hűségesek és kitartóak, amely tulajdonságokat egy hasonló történetben nélkülözhetetlen jellemvonásnak tartok.
Winston szintén egy fontos karaktere a könyvnek - mind Edmond, mind a Langdon-Vidal páros szempontjából -, vele kapcsolatban viszont a mai napig nem tudom eldönteni, mit is érzek...

Összességében egy nagyon jól megírt kötet, ami végig fenntartotta a figyelmem, gondolkodásra és nyomozásra ösztönzött - mindezt nagyon jól megalkotott szereplőkkel és számomra tökéletes írói stílussal! Mindenképpen beszerzem a sorozat többi részét, mert ez abszolút kedvenc lett!

5/5