2013-ban jelent meg először a Publio gondozásában T. C. Lang alias Lang Tünde: A Lámpás nyomában c. regénye, mely az írónő első önálló kötete, de novelláival különféle zsánerű antológiákban is találkozhattok. 

A Lámpás nyomában egy fantasztikus romantikus utazás, mely némi kerülővel egyenesen a Pokolba vezet -  angyalokkal, démonokkal, az Apokalipszis négy lovasával, tele kalandokkal, izgalommal és egy nem evilági szerelemmel...

Itt is köszönöm a könyvet Lang Tündének és Szollár Bencének - nélkületek kevesebb lennék egy nagyon jó olvasmányélménnyel!

Fülszöveg

Egy ​halandó és egy angyal. Egy kulcs. És egy démoni sereg, ami elválasztja őket egymástól.

Meddig terjed a mese világa? Mi választja el a valóságtól? És mit tehet egy hétköznapi lány, amikor átlépi a kettő közt húzódó határt?

Sarah felszolgálóként tengeti mindennapjait. Meg van róla győződve, hogy az angyalok és démonok a képzelet szüleményei, mégis ő talál rá a mennybéli lényre, Ronaelre.

Az angyalnak vissza kell szereznie az ellopott Lámpást az Alvilágból, ám csak akkor tud alászállni érte, ha megtalálja az emberek közt rejtőző Lovasokat. A számára ismeretlen közegben való eligazodáshoz szüksége van a lány segítségére. Együtt erednek a bukott angyalok nyomába, amivel hihetetlen események sora veszi kezdetét.

Sarah-t minden veszély ellenére elbűvöli az a világ, amelybe bepillantást nyer, miközben érzései Ronael iránt egyre inkább elmélyülnek – azok viszonzására azonban éppoly csekély az esély, mint küldetésük teljesítésére…

Egy angyalt szeretni még sosem volt ilyen kockázatos!

Míg a tenger halkan morajlott, a hold sápadt arcú hercegnőként uralkodott a csillagos égbolton. Úgy tündökölt, mintha be akarná bizonyítani, hogy ő is képes olyan fényesen ragyogni, mint a nap.

Tünde stílusát itt és a már Tőle olvasott novelláiban is nagyon megszerettem, ahogy a spontán humort is, ami a történeteiben általában megjelenik. A világ, melyet az angyalokkal, démonokkal és Lilith legendájával megalkotott abszolút magába szippantott; Ronael visszaemlékezései által pedig kirajzolódott előttem egy olyan összetett és "hiteles angyaltörténelem", melynek kockái filmként peregtek előttem olvasás közben - és amely világban reményeim szerint alkot még az írónő, mert hihetetlen nagy fantáziát látok benne, akár a múlt eseményeit, akár a jövő titkait vetítem magam elé! Ebben a világban pedig szívesen barangolnék tovább és fedezném fel minden egyes zegzugát és történetét...

Sarah karakterét az elején nem igazán sikerült megkedvelnem, Ronaelt viszont rögtön a szívembe zártam!
Angyalunk emberek közti esetlensége, világok és korok között átívelő élete és emlékei, önfeláldozása és tettei egy nagyon szimpatikus és érző szereplőt jelenítenek meg, akit könnyen megkedvelhetünk és akivel könnyen azonosulni is tudunk.
Sarah karakterfejlődése szerencsére érezhető, látványos és pozitív, így a kötet végére egy igazán szerethető csajszi köszön vissza a sorok között, nem az elején megismert kis én központú csitri, akit általában megcsapkodni támad kedvünk.
Az Apokalipszis négy lovasa, a bukott angyalok, Lucifer és a démonok szintén gyorsan megelevenednek előttünk és nagyon jól jelenítik meg szerepüket és jellemüket, hozva a Tőlük várt gonoszságot, miközben céljaik mögöttes tartalma és a mindenképpeni megvalósítás szándéka mögötti valódi ok időnként akár meg is lephet minket...

Az Alvilág kulcsának keresése egy jól megírt kaland, viszont eleinte számomra túl könnyűnek tűnt a darabkák megszerzése - ezt főként Sarah vonala és szerepe miatt éreztem a regény elején kicsit hihetetlenül könnyűnek, mindezek ellenére viszont az írónő darabkáról-darabkára érez rá egyre jobban ezekre a küldetésekre, és lovasról-lovasra érezzük egyre reálisabbnak ezeket a kalandokat.
A Lámpás és működésének titka további talányokat rejt, mellyel Tünde ismét bizonyította, hogy nagyon is összetett és részletes a világ, amit megteremtett és ahol sokkal több rejtőzik, mint azt elsőre gondolnánk.

- (...) Nincsen makulátlan lélek, ám legtöbb esetben, aki annak véli a sajátját, az rendelkezik a legszennyesebbel, aki pedig méltó arra, hogy tiszta lelkűnek nevezzék, az nincs tudatában az erényeinek.

Összességében egy izgalmas, pörgős cselekményű kötet volt, amit nagyon szerettem olvasni. A karakterek fejlődése érezhető, a teremtett világ jól kidolgozott, az események haladnak, a romantikus szál nem túlzó. A humorfaktor nem erőltetett, nagyon jókat nevettem a párbeszédeken és a "földi-szleng" általában kétértelmű értelmezésein. Az írónő írásmódja gyönyörű, a részletes és képies leírásai megelevenedtek előttem és abszolút beszippantottak az általa elém tárt világba!

Nagyon szerettem!
4,5/5