Tapodi Brigitta - Szárhegy öröksége
14. közös olvasás Sásdi Tamással
2013-ban jelent meg először Tapodi Brigitta: Szárhegy öröksége c. romantikus kötete, mely az írónő első regénye. Brigi másik 3 könyvét mindketten nagyon szerettük, így Szárhegyre utaztunk Tamással az ezévi utolsó közös olvasásunk során.
A Szárhegy öröksége egy lélektani család- és fejlődésregény, melyben nem csak főszereplőnk változik az önismeret útjára lépve egy tudatosabb és pozitívabb személyiséggé; de a történetben előrehaladva az írónő is fokozatosan talál rá a saját írói hangjára és stílusára, oldalról oldalra közelebb kerülve ahhoz a gyönyörű írásmódhoz, mely miatt egyik kedvenc magyar szerzőmmé vált.
Fülszöveg
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Juli ösztöndíjas amerikai diákok programszervezőjeként dolgozik egy rigolyás főnökasszony irányítása alatt. Mindennapjai a megszokott kerékvágásban haladnak, melyből egy szomorú esemény zökkenti ki. Ennek hatására elkezd elődei után kutatni. Útja Erdélybe vezeti, ahol egy családfakutató srác, Csaba segítségével családi titkokra bukkan. Sokáig nem derül fény rá, hogy Juli miként fogadja majd Csaba fokozatosan kialakuló szerelmét. Közben izgulhatunk Danért, a nagyon vonzó, intelligens, mérnök-zenész fiúért, aki szintén Juli életének részesévé válik…
A kutatás izgalommal, kíváncsisággal telítődik, melynek során Juli már nemcsak a megsárgult papírokon keresi az őseit, hanem egyúttal megfogalmazódik benne, hogy olykor bizony valamit magunkkal hozunk a felmenőink sorsából is. Juli arra is rádöbben, hogy Szárhegy öröksége sokkal több egy hagyatéki tárgyalás során átöröklődött ékszernél… És igazi szerelem sem létezik közös lelki gyökerek nélkül…
Vidám, szívmelengető olvasmány azoknak, akik szeretik a szórakoztató, krimiszerű, lélektani elemekkel fűszerezett szerelmi históriákat.
Akarattal nem lehet szeretni. Az vagy jön, vagy nem jön.
A kötet fő vonala a múlt, a múltkeresés és a családfakutatás, mellyel főszereplőnk, Juli igyekszik igazolni kishitű és zárkózott személyiségét és boldogtalanságát, mely érzése szerint generációkon átívelő átokként ül a vállán. A nagymamája halála után megtalált cenzúrázott levelek csak megerősítik abban, hogy a családja múltjában olyan eddig még feltáratlan titkok lapulnak, melyek minden kétséget kizáróan alátámasztják majd abbéli meggyőződését, hogy balsorsa egy nemzedékeken át öröklődő családminta, neki pedig erre nincs semmiféle befolyása - ezért szinte megszállottként kezdi kutatni a család eredettörténetét...
A regényben fontos szerepet játszik a család és az összetartozás, a szeretet és a szerelem, az emlékek és az emlékezés, az önismeret és az önszeretet, az elfogadás és a nyitottság, az elhatározás és az újrakezdés lehetősége - mindezekkel pedig egy igazán mély gondolatokkal teli, érzésekkel és érzelmekkel átitatott történet részesei lehetünk, mely a szívünkig hatol, a gondolatainkba férkőzik és a bőrünk alá bújik, mi pedig önkéntelenül is visszük magunkkal tovább azokat az érzületeket, amik a lelkünkig értek...
Amikor valaki olyan mélyen bevésődik a tudatunkba, hogy a hiánya fizikailag belemar a szívünkbe, és két marokkal csavar egyet rajta, akkor a szerelem létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen.
Az alapsztori a múlt- és válaszkereséssel érdekes és elgondolkodtató, a cselekmény logikusan felépített és izgalmas, Juli jellemfejlődése hiteles és pozitív, a szereplők pedig szinte élnek. A köteten érződik Erdély és a művészetek szeretete, a gyökerekhez való ragaszkodás és visszatérés fontossága, a székely életérzéshez és gasztronómiához való kötődés. A történelmi kitekintések és a családfakutatás lépéseinek bemutatása is jól illeszkednek a történetbe, ezáltal még színesebbé téve azt. Brigi írásmódja olvasmányos és gördülékeny, leírásai képiesek, én pedig ismét egy csodás történetben merülhettem el! Elutazhattam Szárhegyre és a Hargitához, végigkövethettem a Bercsényi-lányok életének egy szeletét és elmélyedhettem önmagamban és a múltban is...
Olvassátok! Szeressétek!
4,5/5
Sásdi Tamás véleményét a kötetről itt olvashatjátok!
Brigi köteteiről írt blogbejegyzéseim:
