Hank-et Krisztin és a Macsó társaságában sikerült beszereznem közvetlenül Miklóstól - amit itt is nagyon köszönök neki - a dedikálásokat pedig imádom!
Egy szuszra olvasós volt - 24 órán belül "fel is faltam" ezt a majdnem 400 oldalas kötetet!

Krisztint és Macsónk történeteit már volt szerencsém olvasni, így nem volt kérdés, hogy Hank történetét is meg kellett ismernem. Miklós stílusát, írásmódját nagyon szeretem, így ez a kötet sem okozott csalódást!

Az alapsztori a munkahelyi összegabalyodásról nem egyedülálló, sőt tucatszám akadnak könyvek a témában, de ha egy történet jól van megírva, mindig kapok valami pluszt ezekben a kötetekben - és ez Miklós írásainál számomra hatványozottan így van! Egyszerűen beszippant ahogy ír és nem tudom letenni a könyveit!

Az író szereplői mindig jelentős karakterfejlődésen mennek át a történeteiben, amit én nagyon szeretek és tudom, hogy a Házinyuszi még csak felvezetése a dolgoknak, de ha itt és most kellene őket minősítenem e kötet alapján, hát... Inkább kivárom a végét a végérvényes ítélettel, addig nem állok neki a sírásásnak...

Hank karaktere szinte folyamatosan irritált. Szexmániás keménycsávóból fél másodperc alatt volt képes pincsivé változni, ami nekem még a farokvezette agyával is sok esetben hihetetlennek tűnt - legalábbis az én fejembe ezek a megnyilvánulások és meghunyászkodások sehogy sem fértek bele. A perverziói számomra soknak tűntek, ahogy a "keljfeljancsi" is némely esetben; de persze nem lévén férfi agyam, a hitelességét nem cáfolhatom meg. A démonozásaitól viszont tikkelt a szemem rendesen - fele ennyi is sok lett volna számomra. A vége után kíváncsian várom, vajon mit lép ez a (jelenleg) nagy rakás szerencsétlenség...

Misty egy semmitérő, egomán, "hangulatkeringő" dög. Kihasználja, rángatja és alázza ezt az istenbarma szerencsecsomagot, ahogy épp kedve tartja. A világ nyolcadik csodája lesz, ha megkedvelem valaha is... 

A swinger ötlete nagyon tetszett, de a BDSM kicsit sok volt számomra ebben a történetben - alapesetben nincs bajom ezekkel a jelenetekkel, de valahogy itt sokalltam. Az elmúlt kb. fél évben ugyan a temérdek erotikával fűszerezett könyvek miatt még a két mondatnyi erotikától is viszolyogtam, ez a kötet úgy tűnik, végre kikúrált ebből az undorból.

Mindent egybevéve karaktereink negativitásai sem tudtak eltántorítani attól, hogy faljam a sorokat és szeressem ezt a könyvet. Egyszerűen jó volt olvasni és megfeledkezni a külvilágról!

Alig várom a következő kötetet, az események alakulását és hogy Miklós mit hoz ki két ilyen elfuserált idiótából!

A borító visszafogott és elegáns, Miklós ismét nagyot alkotott - egyszerűen imádom!

4,5/5

Nyughatatlan! Valóban nem nyugodtam míg a könyv a bírtokomba nem került!Urbánszki_t már többen, többször ajánlották, hogy olvassam, mert az mellett hogy jól ír, humora is van. Sajnos eddig nem tudtam sort keríteni rá, de ahogy megláttam ezt a könyvet, tudtam ez a csoda kell nekem, én ezt olvasni akarom! Kerülgettem, osztottam, szoroztam, a végén büszke tulajdonosává váltam!Nagy boldogan vittem haza, hamarost el is kezdtem olvasni, talán kiszippant az olvasási válságomból.Mostanában nagyon kedvelem a történelmi regényírók ifjúsági könyveit, ugymint Bíró Szabolcs: Az elveszett csillag, Trux Béla:A torony titka, mindkettő nagy kedvenc, így nagy reményeket fűztem A nyughatatlanhoz is. Ééééés, beváltotta a belé vetett bizalmat!! Én annyira élveztem! A borító nagyon tetszik, mint a Főnix kiadó borítójai, ez is gyönyörű lett! Az elején rögtön magába szippantott a könyv, igazságtalannak éreztem ahogy Bendegúzzal bántak a szülei, testvérei. Nagyon jókat vigyorogtam Bendegúz viselkedésén. Igazi zsivány. Lusta, kevés munkával akar sokat keresni. Megelégeli ahogy bánnak vele ,és útrakel. Rájön, milyen nagy hasznát veszi az otthon tanultaknak. Nem egyszerű, és egyenes az út Budára, de Bendegúz igaz lusta, de nem elveszett. Találkozik Büdivel. Hát én onnantól kész voltam, a szócsatáik, a kalandjaik, hát , végem volt, többször le kellett tennem, mert annyira nevettem! Szerintem ezután mást is fogok olvasni az írótól, mert ezzel a könyvvel kilóra megvett! Imádtam!! Köszönöm, hogy olvashattam!!!!

A könyv iránt barátnőm keltette fel az érdeklődésem, majd névnapomra meg is ajándékozott vele - itt is nagyon köszönöm Erám, hogy a polcomon tudhatom ezt a gyönyörűséges kötetet!!

A történelem új keletű érdeklődés nálam, a zombikkal sosem jöttem ki rosszul. A bibliai eredetű zsoltárok, párbeszédek és egyebek ihlette történeteket pedig, ha jól vannak megírva és nem megtéríteni akarnak, hanem valami mást hoznak ki belőle, nagyon szeretem. A Bibliát nem olvastam még, de a Lázár feltámasztása és ahhoz hasonló "hitregék" miatt úgy érzem, talán mégis bele kellene kezdenem egyszer...

Az alapsztori, az összegyúrt fent említett elemekkel nagyon tetszett, ahogy az írásmód is. Szabolcs nagyon jól ír és bár a bevezető részek nem pörögnek, sőt elég lassú folyásúak, mégsem volt sem unalmas, sem vontatott a történetvezetés.

A XIV. századi Magyarország nagyon tetszett, szeretem a királyok és lovagok korát, az Anjouk pedig mindig piszkálták a fantáziám. Az elgondolás pedig, hogy pestis helyett zombi-kór - imádtam!

A karakterek jól felépítettek voltak és folyamatosan, vészesen fogytak - ezért most nem emelek ki senkit túl részletesen.

Lajos király elég vegyes érzelmeket váltott ki belőlem, de persze az általam jellemhibának vélt ballépései ifjú korának és az ez idő alatt átélt viszonylag kemény életnek is betudható - a Nápolyban majd Magyarországon átélt borzalmak nélkül sem volt egyszerű egy uralkodó élete a királyok korában...

István herceget nagyon megkedveltem, fiatal kora és nem királyi életre való nevelése ellenére is egy bátor, az emberekért harcolni akaró, erős karakter.

Apám ​nagy uralkodó volt: felült a szent királyok trónusára, és repedező örökségükből erős birodalmat épített. S rám miféle sors vár? Én láthatom mindezt elevenen szétrohadni…

Bátor Szilárd, a Lackfiak, Toldi Miklós, Holló és Szolnoki is szimpatikus szereplők voltak és persze volt köztük, akiről már olvastam is valamikor régen, jó volt róluk olvasni. Máriáról olvastam volna kicsit többet, Erzsébet királyné viszont semleges maradt számomra.

A vége eléggé függővégesre sikerült, ami engem személy szerint zavar és nagyon áhítozok egy folytatásért, de így is egy nagyon jól megírt történetet kaptam. 

Első könyvem az írótól, de biztosan nem az utolsó!

4,5/5

Ismét egy elég megosztó SK kötet akadt a kezembe - de nekem nagyon tetszett!

Az alapsztori a titkos Intézetről, a gyermekek elrablásáról és paraképességeik felhasználásáról nem egyedi - max. a kivitelezés, ahogy alkalmazzák a kvalitásaikat -, mégis egy izgalmas és letehetetlen könyv született belőle. King ebben a kötetben is hű önmagához: lassan indítja be a cselekményt, részletes képet kapunk szereplőinkről, aztán egyszer csak az események sűrűjében találjuk magunkat. Nos, én pont ezt szeretem a könyveiben, akár a korai művei, akár a napjainkban írtak kerülnek a kezeim közé!

Timet az elején nagyon nem tudtam hová rakni a történetben és igazából annyira meg sem fogott a személyisége. Valahogy a hirtelen ötlettől vezérelt döntéseivel nem tudtam elképzelni a cselekmény egy stabil szereplőjének, aki fontos szerepet fog játszani ebben a kötetben - mégis így lett. Ráadásul pont ez a jellemvonása az, ami hihetővé teszi számomra, hogy egyes dolgokban miért pont úgy dönt, ahogy. 

Luke-ot nagyon megkedveltem - végre egy úgy megalkotott mini-zseni, aki nem antiszociális vagy elvont, mint a könyvek/filmek többségében lenni szoktak a lángelmék. Értelmes, nincs elszállva magától, nyitott és hűséges a barátaihoz. 

A gyerekek az Intézetben jól felépítettek és nagyrészt szerethetőek voltak - mert ugye mindig akad legalább egy kölyök a közösségekben, aki nagyravágyó, sunyi és álságos.

Maureen karakterfejlődése negatív és pozitív irányban is meglepő volt számomra. Érdekes és fontos mellékszereplője az eseményeknek, a nagy fordulópontig többször is megváltozott róla a véleményem.

Az Intézet vezetősége és dolgozói szinte zéró empátiával rendelkeznek, ám annál inkább jellemző rájuk valamiféle tébolyultság, mert ezt a munkát elvégezni, ráadásul ilyen módokon... Számomra ez kissé hihetetlen volt a történetben, hogy tényleg ennyi szadista lehet egy rakatban kényszerzubbony nélkül és a zárt osztályon kívül...

A kedvencem mindenképpen Avery lett! A kis törpét egyszerűen nem lehetett nem szeretni! A szívem szakadt meg érte!

Mindent egybevetve ismét egy nagyon jól megírt történetet kaptam, tele őrülettel, kegyetlenkedéssel, szenvedéssel, szeretettel és önfeláldozással! 

A borítót pedig imádom - remekül ötvözi a könyv két fontosabb történését :)

5/5

 A könyvvel már évekkel ezelőtt szemeztem, barátnőm jóvoltából pedig már több, mint fél éve a polcomon csücsül, valahogy mégis mindig elodáztam az olvasását - egészen mostanáig.

A japán világ és kultúra, a gésák és gyönyörű kimonóik mindig is vonzottak. Évekkel ezelőtt szerettem bele Ázsiába, szinte csak koreai és japán doramákon éltem és csak koreai pop zenét voltam hajlandó hallgatni. Ezekkel ugyan mostanra felhagytam, de mindig kedves emlék visszaemlékezni ezekre a sorozatokra, hogy mennyire kikapcsoltak és kiragadtak akkori depresszívebb állapotaimból - a szerelem itt kezdődött...

Az Egy gésa emlékiratai egy érdekes, izgalmas és cselekményes történet a II. világháborús japán helyzetről és a gésák életéről. Kikapcsolt, elgondolkodtatott, beszippantott és nem eresztett! 

Szajuri-t nagyon szimpatikusnak találtam, együtt éltem át vele minden fájdalmat, bánatot, szomorúságot, meglepődést és örömet. Izgalmas volt vele végigmenni a gésa létig vezető úton, ami tele volt akadályokkal, kegyetlenkedésekkel. Viszont a vége felé... Hatalmasat csalódtam benne - értem én, hogy miért tette, de így sem tudtam sehogy felfogni, hogy tudott ilyen árulást elkövetni. Mondhat itt bárki, amit akar, nekem belefájdult a szívem ebbe a részbe...

Nobu-t a maga keménységével, hangulatingadozásaival, zárkózottságával nagyon megkedveltem. Láttam magam előtt testi hibáit is, mégsem egy "gyíkot", hanem egy igazi férfit láttam magam előtt. A távolságtartását teljes mértékben át tudtam érezni - a külseje miatti előítéletek valószínűleg ilyenné formálták -, ahogy a lépéseit is logikusnak és helyénvalónak éreztem. 

Az elnökkel nem igazán sikerült "megismerkednem". Valahogy az miatt, hogy keveset szerepelt, nem is tudott hozzám közel kerülni. Mindenesetre a végén a Nobuval kapcsolatos vallomása után azért szerzett nálam pár plusz pontot.

Hatszumomo mélységes undort és utálatot váltott ki belőlem, de azért valószínűleg az ő múltjában is akadnának csontvázak a szekrényben, ha mélyebbre ásnánk. Egy ennyire negatív és elmebajos jellem nem a semmiből alakul ki.

Nagyi és Anya egy részről a túlélésért küzdött, másrészről bizonyára akadtak volna más módszerek is egy kislány megszerzésére és igazi gésává nevelésére.

Összességében egy igazán mélyreható és hiánypótló történet volt számomra, amit nagyon élveztem olvasni és terveim szerint a filmet is meg fogom nézni a közeljövőben!

Reményeim szerint pedig találkozok még hasonló gésás történetekkel - aki tud ajánlani bármi hasonlót, azt nagyon megköszönném!

5/5

Pár óra alatt ki is olvastam ezt a csodaszép könyvet, a hatása alatt vagyok rendesen! Igaz nincs karácsony, de ez a kis boldogsághormon most nagyon jólesett! Barátság, szeretet, önzetlenség, hit és egy parányi csoda mi mindenre képes, nem is gondolnánk! Imádtam, teljesen elvarázsolt és magával ragadott. Ha nem is hisszük, de mindenkiben ott van a szeretet, csak van aki jó mélyen eldúgja, nehogy meglássák, és azt higyjék, hogy esetleg gyenge! A kis Nikolást gyermekkorában ismerjük meg, történnek vele hihetetlen és csodálatos dolgok, de soha nem rendül meg a hite a jóban. Mindig támaszkodhat barátjára Villámra, aki egy rénszarvas, de csuda aranyos! Összebarátkozik a koboldokkal, akik alapvetően vidám kis lények, de történt valami......,Meg kell találnia a helyét a világban, mint ahogy mindannyiunknak.

Szeptemberi beszerzések! Bíró Szabolcs: Elveszett csillagok c.könyvét lánykám lenyúlta olvasni,tetszik neki is. A kulcs a zárját c filmsorozatot láttam, mondhatom egyszuszra olvastam, nagyon tetszett, akciósak voltak a könyvek+ kedvezményt is kaptam rá, így lecsaptam rá, ráadásul anyukám is beszállt névnapi ajándékként.  A Caravallal is szemeztem egy ideje, meglepetésként Brigi barátnőm meglepett vele névnapomra, teljes lett a boldogságom!!! Benyák Zoltán könyvét képtelenség volt otthagyni, muszály volt költöznie hozzám, ha akart, ha nem, ugyanígy járt a Catwomen is. A Tyrant-ot viszont muszály volt előjegyeznem, mert az első rész elég fűggővégesre sikeredett. Október viszont már sporólósabb lesz.......asszem!!!   -Erika

Molyon Fire_bird hívott ki a napokban a kihívásra, amit nagyon köszönök! 

1. Cry Baby: Egy könyv, amin sírtál:

Van jó pár szívemig hatoló könyv, aminek olvasása közben rendesen fogyott a zsepi... A legutóbbi két sírós: Jankovics Éva - Stroke c. kötete volt az egyik. Személyes érintettségem miatt nem is volt kérdés, hogy megkönnyezem, de valószínűleg anélkül is meghatott volna ez a könyv. Nem igazán ismert, de én bátran merem ajánlani! Hogy miért, azt itt olvashatjátok :) A másik pedig Fredrik Backmantól Az ember, akit Ovénak hívnak, mely szintén kedvenc könyv lett nálam, bővebben róla itt olvashattok :) 

2. Dollhouse: Kedvenc részed egy sorozatból:

Itt egy könyvet képtelenség lenne választanom... Samantha Shannon - Csontszüret, mert beleszerettem a világba. Karen Marie Moning - Keserű ébredés, mert beleszerettem Jericho Barrons-be. Elle Kennedy - A pont - mert Dean a no.1! A Rudnay-gyilkosságok Böszörményi Gyulától, mert a Báróért és Gyula bácsi írásaiért oda, meg vissza vagyok! És még folytathatnám a sort...

3. Sippy Cup: Egy olyan könyv, amiről bemeséled magadnak, hogy jó, de igazából nem az (legalábbis szerinted):

Nem szoktam becsapni magam sem. Ha egy könyv nem jó, nem fogom még magamnak sem az ellenkezőjét állítani. 

4. Carosuel: Egy könyv, aminek az adaptációja jobban tetszett, mint maga a könyv:

Ransom Riggs - Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei. A film miatt olvastam el a könyvet, de abszolút nem azt hozta, amit vártam tőle - gyorsan túl is adtam a könyvön.

5. Alphabet Boy: Kedvenc kötelező olvasmány iskolában. Most a klasszikusokra gondolok nem a választhatókra (ha van/volt valakinek még ilyen):

Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk. Az egyetlen kötelező, amit el is olvastam anno és imádtam! A közeljövőben újra szeretném olvasni - kíváncsi vagyok, ennyi idős fejjel milyen érzéseket vált ki belőlem. 

6. Training Wheels: Egy könyv, amit próbáltál elolvasni, de nagyon nem ment:

Gordon Dahlquisttől Az álomfalók. Nem nagyon szoktam könyvet félbe hagyni, de ezzel nem bírtam. A polcomon még ott van, a téma tetszene is, így lehet kap még egy esélyt... 

7. Soap: Egy könyv, amit a kádba is magaddal vittél, olyan jó volt:

Zuhanyzónk van, így kicsit érdekes lenne egy ilyen szituáció :D Amúgy nagyon vigyázok a könyveimre, így kád esetén sem vinném a fürdőbe egyik könyvem sem, nehogy baja essen. 

8. Pity Party: Kedvenc könyv, amit szülinapodra kaptál:

Becca Prior - A tanítvány 1-2. Mindkét könyvet nagyon szerettem, és ha sikerül beszereznem a többi részt, egy újraolvasással egybekötött maratont is tartani akarok mindenképpen. Azért ezeket a köteteket választottam ide, mert az írónő szülinapi köszöntéssel egybekötött dedikálását tartalmazzák *-*

9. Tag You're It: Egy könyv, amit most utálsz, de régen a kedvenced volt:

Egyik kedvencem sem tudnám megutálni, max. érdektelenné válik legrosszabb esetben... Konkrét könyvet nem tudok ilyent, de Abbi Glines -  Sea Breeze sorozatával valahol elsiklottunk egymás mellett... Egyik rész még kedvenc volt, pár év kihagyás után viszont a következő résznél azon gondolkoztam, ezt hogy szerethettem régen, mert nagyon nem jött be... 

10. Milk and Cookies: Tudom, nem könyves, de mi a kedvenc ételetek/italotok olvasáshoz?

Szeretem a teát is, de mindenképpen a koffeinista csoportba tartozom - dupla kávé, cukor nélkül, kevés laktózmentes tejjel. Persze a nem maszatolós nasikat sem vetem meg, főleg, ha annyira jó a könyv, hogy evés miatt nem akarom letenni - így legalább valami kerül a pociba :D

Nem hívok ki senkit, akinek tetszett, nyugodtan töltse ki :)

Hát nem tudom, hol is kezdjem...

Hogy régen olvastam már ennyire rossz könyvet? Hogy a molyos adatlapon szereplő 128 oldalból maga a történet 74 oldal? Hogy ezek az oldalak is nagybetűsek, vastag margókkal és sorközökkel vannak? Hogy a fennmaradó oldalak az író más művének részletei?

A lényeg, hogy kimondhatatlanul csalódott vagyok!

Az alapsztori nagyon jó - lehetne. Érdekes lenne a téma, hogy a társadalomra, az emberekre, azok gondolkodására hogyan hat napjaink globális szinten terjedő vírusa. Érdekes lenne, de csak lenne...

Minden fejezet valamilyen szinten külön témákat dolgoz fel, csakhogy ezek a fejezetek 2, max. 3 oldalasak - minden magyarázatba és elgondolásba csak belekap a szerző, szinte semmi sincs kidolgozva a könyvben!

Az egyik "fejezetben" még billiárdgolyók vagyunk, pár fejezettel később meg idézem: "Nem vagyunk billiárdgolyók". Szóval én tudom magamról, hogy nem egy billiárdgolyó vagyok, de valamit nem értek. Ha hoz egy hasonlatot, nem sokkal később miért a szöges ellentét a hasonlat? Jó voltam szövegértésből, de ez számomra nem kicsit volt magas... 

Az író több könyvével szemeztem már, de ezek után nem valószínű, hogy ha csak nem ajánlja valamelyiket nagyon(!!) valamelyik figyeltem, a kezembe veszem valaha is! Hatalmas csalódás volt, még az 50%-os akciós árat is sajnálom érte! :(

A szerk. megjegyzései pedig bagatell dolgokat magyaráznak meg, ami nem kicsit zavart, de szerencsére csak három ilyen csillagos magyarázat kapott helyet a könyvben...

2/5

Július és augusztus 38 könyve után úgy döntöttem, hogy könyvstopot tartok egy ideig. Ennek nem is igazán a túlköltekezés volt az oka - szinte kivétel nélkül nagyon akciós és nagyon jó áron vásárolt könyvekkel lettem gazdagabb az elmúlt hónapokban -, hanem hogy a 300 könyvemből kb. 150 olvasatlanul hever a polcon (és akkor még nem is számoltam ebbe bele az e-könyveim)...

Valami csoda folytán nem is kicsit sikerült visszaszorítanom ezt a számot! Szeptemberben 4 könyvvel gyarapodott a könyvespolcom, úgyhogy büszke vagyok magamra (a kívánságlistámon várakozó 300 könyv viszont nem annyira)! 

Az Álom doktort (300. könyv a polcomon) Lírában vásároltam - mindenképpen ezt a kiadást szerettem volna ebből a sorozatból beszerezni -, de sajnos reális áron a baltás borítójú Ragyogás beszerezhetetlen. SK csoportban és molyon is kaptam tippet, hogy újra kiadják ebben a kiadásban - azonnal előrendeltem az Európánál, majd pár napja jött az e-mail, hogy technikai okok miatt a keménytáblás lesz kiadva, kérem-e vagy lemondom a rendelést. Néhány nap mérlegelés után úgy döntöttem, hogy lemondom. Most azon gondolkozom, hogy keménytáblásban szerzem be mindkét részt - ragaszkodom ahhoz, hogy egyféle kiadásban legyenek meg a sorozataim -, de még azért várok a cserével kicsit...

Sue Klebold - Napsugaram c. kötetét COOP-ban leltem 590 Ft-ért. Egy ideje szemeztem vele, kíváncsivá tett a sztori és ennyiért egyszerűen nem hagyhattam ott a forgóállványon!

Fredrik Backman - Az ember, akit Ovénak hívnak c. könyvét Book24 szépséghibás akció keretein belül sikerült 60%-os kedvezménnyel megvennem. A hibája mindössze annyi, hogy két sarka picit gyűröttebb. Ez szintén kihagyhatatlan ajánlat volt, ráadásul Backmannal jó ideje szemezek, így még egy érv volt a megvétele mellett. A napokban sikerült is elolvasnom és egyszerűen imádtam! Az értékelésem itt olvashatjátok :)

Lydia Netzer - Ragyog, édesem! egy elég megosztó könyv molyon. A fülszöveg megfogott, Lírában pedig 360 Ft-ért lehetett kapni, így gondoltam, egy próbát megér - aztán majd meglátjuk...